A római tálat (magyarul rőmertopf) már az ókori rómaiak is ismerték, de csak 1967-ben találta fel a nyugatnémet Eduard Bay GmbH. A sejkék római táljának dobozán szereplő, fent látható kép a boldog család frizurája alapján már talán inkább a 70-es években készült. Bizonyára ez lehetett a Römertopf aranykora, hiszen a dobozon található címke (Konsumex - Amfora) tanúsága szerint még a népi demokratikus országokba is exportálták.

A rőmertopf, vagyis agyagedény különleges képessége, hogy a vízből nyeri ki a zoxigént pórusaiban megtartja a nedvességet, amit aztán a sütőben jól kiereget. Ennek köszönhetően az étel nem szárad ki, a zamatok bent maradnak és keresztül-kasul járják az edény tartalmát. Ráadásul ugyanemiatt zsiradék hozzáadása nélkül is elkészíthető minden. Engem mondjuk ez nem hoz lázba, de többeket igen.

Tips und Tricks

• A nedvességet a rőmertopfba előre bele kell tenni, mintegy 15 perces beáztatás által. A pórusaiban immár vizet hordozó agyagedényt - kis fizikusok maguktól is rájönnek, hogy miért - nem tanácsos forró sütőbe rakni.
• Hasonló eredményhez a rőmertopfban kicsit magasabb hőmérsékleten és kicsit tovább kell készíteni az ételt, mint például tepsiben.
• A mosogatáshoz nem jó a vízen kívül más mosószert használni, mert a Cif is remekül be tud ivódni az edény pórusaiba.

Általános receptsablon

Zöldségek, gyümölcsök kisebb-nagyobb darabokban (ami több főzést igényel, pl. krumpli vagy padlizsán, az kisebb illetve vékonyabb legyen; alma, hagyma negyedben, paradicsom egészben vagy félben), fokhagyma akár tisztítatlanul, fűszerek, húsok észszerű darabokban be a tálba, tál be a sütőbe, sütő bekapcs 220 fokra, egy óra múlva lejjebb, aztán valamikor kész.