HTML

egy tál étel

egytálételekrül

Tutijó



Díjaink



Csakhokhbili

2008.07.08. 17:24 Lövenberg Balázs

Szeretem Grúziát és a grúzokat. Grúzia először is gyönyörű, eleve Kaukázus, ugye, tehát hegyvidék, de tengerpartja is van, mediterrán klímával. A grúzok ennek megfelelően a mediterrán és a hegyvidéki népek minden jó és másképp jó tulajdonságával rendelkeznek. Nagyszívűek, bölcsek, családközpontúak, öntudatosak, humorosak, borivók.

A grúz vacsora lehengerlő, döbbenetes, lélekemelő élmény, egyben embert próbáló is. Képzeljük el az összes ételt, amit egy családban valaha is elkészítettek. Most pedig képzeljük el, hogy ezek az ételek egy vacsora alatt mind az asztalra kerülnek, és ez nem túlzás.

 

 

 

Az egyes ételek között pohárköszöntők - minél hosszabbak és minél meghatóbbak, annál jobb. A vacsora végére mindenki mindenkinek a testvére, és mindenki azzal az érzéssel távozik, hogy az ilyen összejövetelek az élet értelmét mutatják meg.

Na de az étel. Mint említettem, a csakhokhbili eredetileg fácánból készült. A közönséges fácán rendszertani neve Phasianus colchicus, azaz kolkhiszi fácán. Kolkhisz ókori királyság volt, ide jött Iaszón az argonautákkal az aranygyapjúért. Ennél most érdekesebb, hogy Kolkhisz a mai Grúzia nyugati részén terült el. Tehát a fácánnak és Grúziának mondhatni már az antikvitásban közük volt egymáshoz. Ezt a fennkölt kapcsolatot profanizáljuk akkor, amikor a csakhokhbilit csirkéből készítjük.

A csirkét 8 részre szabdaljuk, bőrével lefelé vastag fenekű lábasba rakjuk, közepes tűzön lefedve hőkezeljük kb 20 percig (a végefelé egyszer meg lehet kavarni). A képződött levet átöntjük egy fazékba, hozzáadunk tetszés szerinti mennyiségű, de minimum 1 kiló apróra vágott paradicsomot, sok korianderzöldet, bazsalikomot, némi mentát, pár gerezd fokhagymát, néhány szem borsot, és így főzzük.

Visszatérünk a csirkéhez: leöntjük olvasztott vajjal - ha van tisztított vaj, az még jobb - és egy fej apróra vágott hagymát dobunk hozzá. Amikor már barnára pirult, hozzáöntjük a fűszeres paradicsomot és együtt főzzük addig, amíg a hús már olyan puha, hogy szinte elválik a csonttól. Ha időközben egy pohár vörösbort, mondjuk pinot noirt vagy valamilyen gyümölcsösebb kékfrankost adunk hozzá, azzal semmiképpen nem rontunk rajta.

 

Friss korianderzölddel és citromkarikákkal tálaljuk.

(A fenti képet loptam a kulinarnayakniga.ru oldalról, mert elromlott a fényképezőgépem)

Hagyományos körete a grúz lapos kenyér, illetve a 15 másik étel, amivel egy körben kerül az asztalra. De illik hozzá a barna rizs, vagy akár főtt krumpli is.

Ajánlott irodalom: Ne búsulj!

 

 

1 komment

Címkék: csirke paradicsom grúz

A bejegyzés trackback címe:

https://1taletel.blog.hu/api/trackback/id/tr86559124

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.08.11. 22:49:23

Isteni! Köszönöm, ki fogom próbálni!